Moko Shibata még nem teheti meg, hogy a világturnézó DJ-k életmódját kövesse. Hétköznapi melójából, egy tokiói irodaház 43. emeleti ablaktalan szobájából, a munkahelyi egyenruhát magáról lefejtve menekül esténként a zene varázsszőnyegén. Amiről még munkatársai sem tudnak. Ezt viszont egyre jobban csinálja: hogy debütáló hanganyaga az ESP Institute-nál jelenhetett meg, az önmagában is beszédes tény, de az azon megszólaló, finom absztrakciókba spirálozott trekkek még többet meséltek a house és az ambient közötti, ködös autonóm zónáról, ahol ő uralkodik. Powder azóta egyre bátrabb az eszközökkel, egyre többször szól a lábakhoz, miközben hagyja dolgozni az apró részleteket – amiket gyakran a munkahelyi ebédidőben hallgat vissza a fülesén. Ezt ő békeidőnek hívja. Mi pedig szerencsének azt, hogy igent mondott nekünk, mielőtt még felfedezné magának a világ.