A budapesti Dope Calypso olyan, mintha egy garázspunk-zenekar váratlanul belebolondult volna a 60’as évek végének limonádé popzenéjébe. Valami furcsa kettősség már a 2014-es debütlemezen, a Farewell To The Fairy, Goodbye To The Ghost-on is érződött, és bár már ez is felkerült az összes releváns magyar évvégi lemezlistára, de igazán a nyolc hónappal később, 2015-ben kiadott folytatáson, a Banzai! Banzai! Banzai!-on érett be ez a szerelem. Ezen már teljes pompájukban sorakoztak a képregényes, szakrális és egyéb obskúrus popkulturális utalásokkal tűzdelt abszurd sztorikat elmesélő, popzeneként is működő kétperces számok. A zenekar 2016-os Mau Mau, és 2017-es Chaka Chaka című albumaival folytatta a megkezdett utat, azaz – minden évben egy kiadott albumon keresztül – megmutatja, milyen meglepően szórakoztató dolog az, ha az ember ténylegesen képtelen magát komolyan venni.